Al-Fashir elesett: tömegmészárlás Szudánban
Al-Fashir Szudán nyugati részén helyezkedik el, az Észak-Dárfúri régió fővárosa. E város volt az utolsó bástya, amelyik a dárfúri régióban még a szudáni hadsereg (SAF) irányítása alatt állt.
A 2023. áprilisa óta ostrom alatt lévő város pár nappal ezelőtt, október 27-én esett el és került az RSF kezébe, viszont a városban zajló mészárlás az elfoglalást megelőző napon kezdődött. A városfoglalást követően az RSF katonái legalább 2000 ártatlan, fegyvertelen civilt gyilkoltak meg, főleg nőket, időseket és gyermekeket. A lemészárolt civilek nagy része a zaghawa etnikumhoz tartozik, akik bár muszlimok, de nem arabok. Az RSF-ről tudvalevő, hogy számos atrocitásokat követtek el nem arab kisebbségek ellen. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk erre reagálva kijelentette, hogy Al-Fashirban egyre nagyobb a kockázata az „etnikai alapú jogsértéseknek és atrocitásoknak”.
Az egyetlen, még részben működő kórházat negyedjére támadták meg a hónapban és több, mint 460 beteget és kísérőiket öltek meg, a háború kitörése óta pedig 46 egészségügyi dolgozót, csak Al-Fashirban – állítja a WHO, amely leghatározottabban elítéli a támadásokat az egészségügyi ellátás ellen. A Yale Egyetem Humanitárius Kutatólaboratóriuma a 2025. október 27-én gyűjtött műholdas képek elemzése után bizonyítékot talált az RSF által elkövetett tömeggyilkosságra. Becslésük szerint a halálesetek száma alábecsült és az áldozatok száma több tízezer főre tehető. Csak az elmúlt napokban a brutális atrocitások miatt mintegy 26 ezer ember kényszerült elhagyni a lakhelyét.
Szerző: Bánfi Zita
Újabb puccskísérletet hiúsítottak meg Guinea–Bissauban – több tábornokot letartóztattak
Guinea–Bissau fegyveres erői pénteken bejelentették, hogy több magas rangú katonatisztet őrizetbe vettek egy „az alkotmányos rend megdöntésére irányuló” kísérlet miatt. A hírt a hadsereg és a kormány is megerősítette.
A puccskísérletet állítólag olyan tisztek szervezték, akiknek nyoma veszett a hét folyamán, és a letartóztatások időzítése kiemelt figyelmet kapott, mivel néhány napon belül indul a novemberi parlamenti és elnökválasztás kampánya.
Kik kerültek őrizetbe?
A fegyveres erők vezetése közölte: az akció irányítójaként Dahaba Nawalna tábornokot, a katonai kiképzőközpont igazgatóját azonosították. Mellette több más tisztet is elfogtak, köztük Domingos Nhankét és Mario Midanát, akiket Bissau fővárosában, otthonaikban vettek őrizetbe.
Mamadou Kourouma altábornagy, a vezérkar helyettes vezetője arról beszélt, hogy a hadsereg „időben közbelépett”, és a puccskísérletet sikerült meghiúsítani. Szerinte az eset „veszélyezteti a békét és a stabilitást, amelyekre az ország jövője és gazdasági fejlődése épül”.
Politikai háttér: feszült kampánykezdet
A letartóztatások érzékeny időszakban történtek. A választásokra készülő országban heves vita zajlik arról, meddig tart Umaro Sissoco Embalo elnök mandátuma: az ellenzék februárt tartja a hivatalos lejáratnak, míg az alkotmánybíróság szeptember 4-ét jelölte meg.
Embalo a kormányülést követően kijelentette:
„Nem fogjuk eltűrni a rendbontást. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kampány biztonságos legyen.”
Az elnök 2023 decemberében már beszélt egy másik puccskísérletről, amely szintén ellene irányult.
Történelmi visszatekintés
Guinea–Bissau 1974-ben vált függetlenné Portugáliától, és azóta az egyik leginstabilabb politikai rendszerrel rendelkező ország Nyugat-Afrikában. Több mint egy tucat puccs, puccskísérlet és katonai beavatkozás rázta meg az elmúlt évtizedekben.
A mostani letartóztatások újabb jelei annak, hogy a hadsereg és a politikai vezetés közötti hatalmi harc továbbra is jelentős tényező az ország életében.
Szerző: Németh Merse
Tanzánia – Véres zavargások a választások után
Tanzániában október 29-én tartották a választásokat, amelyen a hivatalban lévő elnök, Samia Suluhu Hassan – a Tanzániai Forradalmi Párt jelöltje – a szavazatok 97,6-98 százalékát szerezte meg, így újabb öt évig maradhat hatalmon. Az ellenzék szerint azonban a folyamat nem felelt meg a demokratikus normáknak és “előre lejátszott” volt, miután több jelöltet kizártak vagy őrizetbe vettek.
A voksolás napján és azt követően országszerte erőszakos tiltakozások törtek ki, elsősorban Dar es Salaamban és a déli városokban. A biztonsági erők könnygázt és éles lőszert is bevetettek, az internetet lekapcsolták, és kijárási tilalmat vezettek be. A legnagyobb ellenzéki párt, a Chameda azzal vádolta a hatóságokat, hogy több száz tüntetőt megöltek, számos holttestet eltüntettek, valamint éjszakánként titkos “mészárlásokat” tartottak, amelyeket a médiakorlátozások miatt szinte lehetetlen dokumentálni.
Egy tanzániai diplomáciai forrás a BBC-nek elmondta: hiteles bizonyítékok támasztják alá, hogy már legalább ötszáz ember vesztette életét a zavargásokban.
A történtekkel kapcsolatban több nemzetközi szervezet és ország is aggodalmát fejezte ki: a Human Rights Watch, az ENSZ, az Afrikai Unió, valamint Kanada, Norvégia és az Egyesült Királyság külügyminiszterei elítélték az erőszakot, és önmérsékletre szólították fel a tanzániai hatóságokat.
Szerző: Danguly Ágnes
Bezárták az iskolákat Maliban a súlyosbodó üzemanyaghiány miatt
Mali október 27-től az egész országban átmenetileg bezárta az egyetemeket és iskolákat. A hírt Amadou Sy Savane oktatásügyi miniszter közölte az állami televízióban. Bejelentette, hogy november 9-ig minden oktatási intézmény zárva marad, a fővárosban kialakult üzemanyag-import blokád okozta súlyos üzemanyag hiány miatt. Mali a belföldi üzemanyag-szükségleteit importtal pótolja ki, ezért kulcsfontosságú a külföldről beáramló üzemanyag.
A jelenlegi helyzet a szeptember eleji eseményekre vezethető vissza, amikor az al-Kaidához köthető Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM) fegyveres csoport felgyújtott és megsemmisített mintegy 100 üzemanyagot szállító tartálykocsit és néhány kocsit vezető sofőr is meghalt – a rokonok állítása szerint. Később ezt az elefántcsontparti CIVOTECH is megerősítette.
Az ország fővárosába, Bamako-ba tartó tartálykocsik Elefántcsontpartból és Szenegálból jöttek és Mali határközeli részén már támadás érte őket. A JNIM egy videóposztban jelentette be, hogy betilt minden üzemanyag-importot a szomszédos országokból. Bár Mali hadereje megpróbált néhány tartálykocsit a fővárosba szállítani, egy részüket a dzsihadista harcosok megtámadták, ezért csak kevés érkezett meg épségben. Így október elejére a bamako-i benzinkutakon kígyózó sorokban várta az összegyűlt tömeg az üzemanyagot, ami most hiánycikk az országban. Az üzemanyaghiány kockázatot jelent az amúgy is törékeny helyi gazdaságra, illetve kihat az áruk és a közlekedés árára is. Az ellátás hiánya az üzemanyag árát az egekig emelte; a drágulás kb. 500%-os.
A mali-i haderő az embargóra válaszul elkezdte bizonyos teherautó konvojok kísérését, nyomon követését Bamako és a két említett ország határai közötti utakon.
Szerző: Bánfi Zita
Szerkesztő: Németh Merse
A Afrika, 2025. október 1. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Au Bénin, un journaliste du quotidien « La Boussole » a comparu lundi 17 novembre 2025 devant la CRIET dans le cadre d'une plainte déposée par le ministre-conseiller à la Défense Rachidi Gbadamassi. Cette poursuite fait suite à un article rédigé par le journaliste sur les propos polémiques tenus par l'ex-ministre de l'Energie Paulin Akponna contre son prédécesseur Samou Seidou Adambi.
Une affaire oppose Rachidi Gbadamassi et un journaliste devant la CRIET. Lundi 17 novembre 2025, le Directeur du quotidien « La Boussole », poursuivi sans mandat de dépôt par le parquet spécial près la CRIET, a comparu une nouvelle fois devant la chambre correctionnelle pour des faits de « harcèlement par le biais d'un système électronique ». À l'ouverture de l'audience, le juge a souhaité entendre le plaignant Rachidi Gbadamassi sur les faits qu'il reproche à l'article de journal. Mais, le ministre conseiller à la Défense était absent à l'audience. C'est alors que le président de céans a interrogé le journaliste sur les faits à lui reprochés.
À la barre, le Directeur de publication du quotidien affirme avoir écrit au mois de juin 2025 un article intitulé : « Le BR se saborde ». L'homme de plume confie à la Cour qu'il est notamment revenu sur les déclarations du ministre Paulin Akponna contre Seidou Adambi à Parakou. L'article a fortement déplu à l'ex-député Rachidi Gbadamassi qui a décidé d'ester en justice le journaliste.
Après la déposition du prévenu, le juge a souhaité que le ministère public prenne ses réquisitions dans ce dossier. Mais, le ministère public représenté par le premier substitut du procureur spécial près la CRIET n'était pas en état et a donc sollicité un renvoi. Le juge a renvoyé le dossier au lundi 12 janvier 2025 pour les réquisitions du ministère public, rapporte l'envoyé spécial de Libre Express.
Dans ce dossier, le Directeur de publication du quotidien « La Boussole » a interpellé par la police républicaine. Placé en garde à vue, il a été présenté au parquet spécial de la Cour de répression des infractions économiques et du terrorisme (CRIET) avant d'être poursuivi Sans mandat de dépôt. Il répond désormais des accusations de harcèlement par le biais d'un système électronique.
La plainte déposée par le ministre conseiller Rachidi Gbadamassi fait suite à un article publié dans le quotidien La Boussole, qui le soupçonnerait d'alimenter une guerre fratricide entre deux ténors du Bloc Républicain à Parakou : l'ex-ministre de Samou Seidou Adambi et Rachidi Gbadamassi. L'article aurait même insinué une complicité de Gbadamassi dans des propos tenus par l'ex-ministre Paulin Akponan, accusant Adambi de détournement de fonds publics.
Le maire de la ville de Cotonou, Luc S. Atrokpo, va conduire la liste du parti Union progressiste le renouveau (UP-R) dans la 16e Circonscription électorale (6e au 13e arrondissement de Cotonou). Il est premier titulaire avec l'artiste de la musique traditionnelle, Alèkpéhanhou, de son vrai nom Michel Loucou, au poste de suppléant. Ce dernier était depuis 2020, chef de l'arrondissement de Sèhoun dans la commune d'Abomey.
Le ministre du tourisme, de la culture et des arts, Jean-Michel Abimbola, et la ministre conseillère à la santé, Claudine Prudencio, sont candidats sur la liste du parti Union progressiste le renouveau (UP-R), pour les législatives de janvier 2026.
Jean-Michel Abimbola et Claudine Prudencio sur la liste du parti Union progressiste le renouveau pour les législatives de janvier 2026. Le ministre du tourisme, de la culture est premier titulaire dans la 22e Circonscription électorale (CE) qui regroupe les communes de Kétou et de Pobè, dans le département du Plateau. Il a comme suppléant, Zounguè Ezin Gilles.
Quant à la ministre conseillère à la santé, Claudine Prudencio, qui a rejoint récemment le parti UP-R, elle est titulaire au poste exclusivement réservé aux femmes dans la 6e CE (Abomey-Calavi, Sô Ava, et Zè). Jeanne ASSOCLE est sa suppléante.
F. A. A.
Le parti Union progressiste le renouveau (UP-R) a positionné sur la liste de sa candidature pour les élections législatives de 2026, 04 députés démissionnaires du parti Les Démocrates (LD) de l'ex président Boni Yayi.
Des députés LD démissionnaires sur la liste du parti Union progressiste le renouveau. Sur la liste déposée par la formation politique de la mouvance présidentielle, ce mercredi 19 novembre 2025, à la Commission électorale nationale autonome (CENA), pour sa candidature aux législatives de janvier 2026 au Bénin, on retrouve les députés Do Rego Léansou, Denise M. Hounmènou, Joël T. S. Godonou, et Chantal Adjovi, tous démissionnaires du parti Les Démocrates.
Le positionnement des 4 ex-députés LD sur la liste UP-R
– Léansou Do Rego : 2e Titulaire 15e CE (1er au 6e arrondissement de Cotonou) ;
– Suppléant : Agbekponou Logossou Mathieu H. A.
– Denise M. Hounmènou : Titulaire au poste exclusivement réservé aux femmes 15e CE.
– Suppléante, M. Ida Alounton ;
– Joël T. S. Godonou : 2e Titulaire 16e CE (7e au 13e arrondissement de Cotonou) ;
– Suppléant : Léon Babadjihou
– Chantal Adjovi : Titulaire au poste exclusivement réservé aux femmes 16e CE ;
– Suppléante : Djimadja Annick Florentine E. B.
F. A. A.