Írtam két cikket a NATO csúcs előtt, egy arról, hogy a NATO tagországoknak milyen haditechnikai tartalékaik vannak az ukrán haderő támogatására (Ipari méretű háború zajlik, amivel Ukrajna a Nyugat segítségével sem biztos, hogy képes lépést tartani), és egy másikat arról, hogy milyen viták vannak a NATO-n belül a keleti szárny megerősítéséről (Jelentősen növelheti katonai jelenlétét a NATO a keleti szárnyon)
Lassan szivárognak a NATO csúcs eredményei. Oké a törökök beadták a derekukat, kivesézzük majd. Stoltenberg bejelentette, hogy negyvenről - 300.000 főre emelik a készenléti erőket, ezt még sokan találgatják a NATO tagországokban is, hogy mi lehet, ki s kommunikációs vihar van, majd kiderül. Végül az USA növeli ÁLLANDÓ jelenlétét Europában, + 2 hadihajó + 2 század F-35 ös és az V. hadtest parancsnokság Lengyelországba települ (szóval nem egy egész hadtest, csak az HQ). A hidegháború alatt ez vezetés-irányította az európai amerikai erőket, ellenünk kémkedett sikeresen a magyar katonai hírszerzés, a hidegháború után valamikor feloszlatták, mert nem volt rá szükség, 2020-ban meg megreaktiválták és egy részét Lengyelországba telepítették. Ha jól értem a hírt, akkor most az egész hadtest parancsnokság (600? 800? fő), nem csak a forward element, megy Fort Knoxból, Poznanba.
James Alridge: A diplomata c. könyvét a radaros könyv előtt olvastam el. Azt is ingyen vettem le az egyik kórházban, de lövésem sem volt mi lesz benne. A Moly.hu-ról idemásolom a lényeget: Iránban, 1945-46 táján játszódik James Aldridge regénye….Az olajkoncesszió körüli bonyodalmaktól a siita egyház vagy a Tudeh-párt szerepéig, Reza sah uralmának kezdetétől az akkori kurd felkelésig minden mai tényező feltűnik a történet hátterében. A regény hatását mindezen túl az is fokozza, hogy a benne foglalt ismeretanyag dokumentum értékű; az író ugyanis a londoni Times, majd a New York Times tudósítójaként szemtanúja volt mindannak, amiről könyvében szó esik.
A lényeg kimaradt! Onnan indulunk, hogy a britek és a szovjetek a II. vh alatt megszállják Iránt az utánpótlás vonalak biztosítása érdekében (a sah náci szimpatizáns vagy inkább brit ellenes és az „ellenségem ellensége”), de a háború végén nem akarnak hazamenni Azerbajdzsán tartományból, és ott mindenféle nép demokratikus kezdeményezések indulnak. Persze a szovjetek nem tudnak semmiről, mossák kezeiket. A sztori onnan indul, hogy a London képviselője Moszkvába érkezik, hogy diplomácia tárgyalásokkal rávegye Moszkvát a távozásra.
A valódi történelemben tényleg távoztak az oroszok, és már én sem emlékeztem, hogy pont itt mivel sikerül meggyőzni a briteknek Sztálint a távozásról. Izgalmas.
Ahogy elkezdtem olvasni, máris a II. vh utáni Moszkvában találtam magam, ahol a főszereplő Molotovval és Sztálinnal tárgyal, az ENSZ létrehozásának körülményei taglalja kollégáival, a győztes hatalmak külügyminisztereinek moszkvai konferenciáját emlegeti. Ez a legtöbb embernek csak mellékszál, de az egyetemen ezek tanulandó dolgok nemzetközi kapcsolaton.
Az orosz vezetésről, annak titkos, néha paranoid viselkedéséről, Gulágról teljesen objektíven ír (igazából említi, mert nem ez a téma), de így is meg kellett nézzem, hogy adták ezt a magyar olvasó kezébe. 1952-ben, a Rákosi korszak közepén. A magyar könyvkiadás egyik újabb rejtélye. Hogyan ment át ez a cenzorok kezén? Vagy lehet, hogy még húzva is van belőle?
Ezen tanakodtam a könyv végéig, amikor a történet vége úgy kerekedik, hogy a két főszereplő morális alapon szembekerül egymással. Egyik oldalon a birodalom érdekeit képviselő Lord Essex, a másik oldalon beosztott diplomatája I McGregor, aki egész életét Iránban töltötte, és csak azt szeretné, hogy az irániaknak ne kelljen a korrupt, kegyetlen vezetőiktől szenvedni, akik a britek érdekeit szolgálják. Lord Essex a ENSZ előtt kívánja prezentálni bizonyítékait, McGregor meg a Times olvasói mellékletében közöl pár gondolatot, hogy ami a brit kormány állít, az nem is úgy van.
A botrány óriási, és az következik ami a későbbi hollywoodi filmekben, McGregort fenyegeti a saját kormánya minden irányból, parlamenti vita van, sajtóhadjárat, árulás, kiközösítés stb. de ő hosszú vívódás és némi szerelem mellett végül az erkölcsi iránytűjéhez ragaszkodik, és minden fenyegetés ellenére csökönyösen ragaszkodik az iráni nép igazához a brit birodalom érdekivel szemben. Na szerintem Boldizsár Iván ezzel győzhette meg az állami kiadóvállalatot, hogy a könyvet érdemes lefordítani a dolgozó nép számára, mert egyben leleplezi az imperialista burzsoá diplomáciai működését.
Az egyszerűség kedvéért idemásolom a hivatalos anyagot, amit küldtek hozzá, itt pedig a Magyar Nemzet helyszíni riportja. Ami tény, hogy ennyi helikoptert nem nagyon lehetett i dáig együtt látni repülni itthon, és ilyen közelről. A spottereket előző napokban még légifotozni is elvitték, erre a magyar heliopteresek önállóan is képesek kellenének, hogy legyenek. Sajét képek
A gyakorlat rövid ismertetése (hivatalos kommüniké):
A Magyar Honvédség helikopter személyzeteinek harcászati felkészítése, gyakoroltatása elsősorban az Európai Védelmi Ügynökség (European Defence Agency, a továbbiakban: EDA) helikopter programjaira épül és támaszkodik. Hazánk 2012-ben csatlakozott a Helikopter Gyakorlatok Programhoz. Ezzel egyidőben Magyarország vállalta a „BLADE” gyakorlatok befogadását. Az első Fire Blade gyakorlatra 2017-ben került sor, a mostani gyakorlat a második alkalom.
A Fire Blade 2022 gyakorlat az MH Pápa Bázisrepülőtéren zajlik 2022. június 07-24. között. A résztvevő nemzetek: Magyarország, Ausztria, Belgium, Szlovákia és Szlovénia, valamint több európai ország is delegál megfigyelőket. A gyakorlaton 25 repülőeszköz vesz részt, forgószárnyasok és merevszárnyasok egyaránt.
A gyakorlat tervezési fázisa során az Európai Védelmi Ügynökség kiképzői (chief instructor) professzionális tudásukkal támogatják a vendéglátó nemzetet a komplex légiműveletek valósághű megtervezésében. A gyakorlat alatt szintén az EDA által kijelölt mentorok kísérik figyelemmel és segítik a személyzetek munkáját, valamint a harceljárások betartását.
A gyakorlat célja lehetőséget teremteni az európai helikopter személyzetek számára, hogy közös műveleteket hajtsanak végre, fókuszálva az összetettlégiműveletekre (COMAO), így erősítve az együttműködést a helikopter személyzetek és más légi és szárazföldi egységek között bonyolult, összetett, valósághű és kihívást teremtő környezetben.
A gyakorlat során a helikopter személyzetek többnemzeti kötelékben gyakorolnak és tovább fejlesztik tervezői és repülési képességüket, valamint erősítik az együttműködést egy dinamikus forgatókönyv és gyors döntéshozást megkövetelő szituációk keretében nappal és éjszaka.
A gyakorlat lehetőséget ad éleslövészetre és légi roham kiképzésre, hogy erősítsék a helikopter személyzetek képességeit tűzerő, mozgékonyság, védelem és a helikopterek együttműködése terén, illetve, hogy gyakoroltassák az eszközök légi és szárazföldi harcászati szerepét és a harctéri manővereket.
A gyakorlat fontos célja megteremteni egy különleges műveleti kiképzés lehetőségét, hogy erősödjenek a helikopter személyzetek képességei különleges műveleti és hagyományos szárazföldi erők támogatása esetén a katonai műveletek széles skáláján. A helikopterek támogatják a szárazföldi csapatokat és a Terrorelhárítási Központ állományát élőerő és felszerelés harctérre szállításával, a fedélzetről való kijuttatással és tűztámogatással. A helikopterek közreműködnek továbbá a sebesültek kimentésében és elszállításában.
Fontos kiképzési cél, hogy a helikopter személyzetek legyenek képesek többnemzeti kötelékben támogatni a szárazföldi csapatok harcát hagyományos és városi környezetben is, valamint nappal és éjszaka egyaránt.