Biztonságpolitika

Es werden über 44 Prozent sein, die die AfD bei den Landtagswahlen in Sachsen-Anhalt erreichen. Der Erdrutsch-Sieg sorgt auch international für Aufregung. Die Presse-Reaktionen im Überblick.

Szeptember 6-án tartanak tartományi választást a németországi Szász-Anhalt (Sachsen Anhalt) tartományban. Szász-Anhalt tele van történelmileg jelentős helyekkel, itt található például Wittenberg, a reformáció bölcsője, valamint Quedlinburg és Magdeburg csodálatos városai, melyek a középkori Németország, a Német-Római Császárság ékkövei voltak.

A sajtó figyelmének középpontjába azonban nem a régió szépsége vagy a választás puszta ténye repítette a tartományt. Történelmi jelentőségét az adja ennek a választásnak, hogy először fordulhat elő olyan, hogy a hagyományos pártoktól jobbra található csoportosulás egyedül kormányozzon egy tartományt. Az AfD most erre készül. A jelenlegi felmérések alapján reális esélye lehet a pártnak a szükséges mandátumok összegyűjtésére. Az INSA legfrissebb felmérése szerint az AfD 43%-on, a centrumban elhelyezkedő CDU 22%-on, a szélsőbaloldali Linke 12%-on, míg a szociáldemokrata párt 7%-on áll. Ők úgy tűnik, biztosan bekerülnek a tartományi döntéshozásba. Akiknél ez még kérdés, azok a Zöldek (5% körül), valamint a szélsőbaloldali BSW (4%).

Az Alternatíva Németországért párt népszerűségének hátterében a mainstream pártokkal szembeni elégedetlenség áll. A német választók szerint az elmúlt évtizedek CDU-SPD kormányzata nem adott megfelelő választ a migráció, a klímaváltozás, az orosz–ukrán háború, valamint az európai versenyképesség helyzetét érintő kérdésekre. A rendelkezésre álló információink alapján kétféle eredménye lehet ennek a választásnak. Vagy az AfD sikeresen megszerzi a mandátumok 50%-át (42 helyet a 83-ból), vagy az összes többi párt összefogva (CDU-Linke-SPD-Zöldek) próbál meg valamiféle tartományi kormányzást végezni. Az AfD sikere a központi források elvesztésével járhat, míg a négypárti koalíció a tartományi stabilitás teljes felszámolásával (ahogy látjuk azt Türingiában, ahol a legutóbbi választáson 30% feletti eredménnyel az AfD nyert, de kormányt nem tudott alakítani, azóta pedig már bőven 40% felé mérik a pártot helyben).

Sokaknak furcsa lehet, hogy miért kell az AfD-nek a mandátumok 50%-át megszerezni, miért nem fog össze inkább valamelyik kisebb párttal a szükséges mandátumok megszerzése érdekében. Erre a válasz igen egyszerű: a német politikából ismerős kifejezés, a tűzfal (Brandmauer). Ez a mainstream pártok által felállított fal arra szolgál, hogy az AfD-t távol tartsák a hatalomtól. A német média és a mainstream pártok által szélsőségesnek vélt AfD-vel ennek okán senki nem kíván együttműködni, vagy koalícióra lépni.

Biztonságpolitikai szempontból is érdemes megközelíteni a kérdést. Németország Európán belül az egyik leghatározottabban Oroszország-kritikus ország, ezzel szemben az AfD pragmatikusabb Oroszország-politikát követel, valamint a kapcsolatok újraértelmezését, az északi gázvezetékek újbóli megnyitását. Különösen érdekes helyzetet teremthetne tehát, ha a központi Ukrajna-politikától lényegesen eltérő nézetrendszerrel rendelkező párt kerülne hatalomra. Sajtóinformációk szerint a berlini kormányzat már kidolgozott egy potenciális cselekvési tervet egy AfD-győzelemre. Ebben a forgatókönyvben a központi kormányzat szövetségi kényszert (Bundeszwang) alkalmazhat a tartománnyal szemben, amennyiben az nem hajlandó eleget tenni az ország NATO-vállalásainak (például nem engedi át a fegyvereket, vagy nem támogatja külföldi katonák állomásoztatását). Érdemes azonban megjegyezni, hogy a honvédelem és a külpolitika Németországban kizárólagos szövetségi hatáskör (Bundessache), így egy tartományi kormánynak jogilag nagyon minimális mozgástere van a nemzetközi biztonságpolitikai és katonai kötelezettségek blokkolására.

A választás eredményétől függetlenül a kérdés marad: meddig tartható távol az AfD a hatalomtól, és vajon a vele szemben felállított tűzfal nem hajtja-e a vizet inkább a jobboldali párt malmára? Nem tudjuk, de a választás kapcsán ma este okosabbak leszünk.

 

– Nagy-Bato Jonatán Imre

A Történelmi választás Németországban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

SEDE Opinion on the draft general budget of the European Union for the financial year 2027
Committee on Security and Defence
Mārtiņš Staķis

Source : © European Union, 2026 - EP

Introduction

The disintegration of the Socialist Federal Republic of Yugoslavia in the early 1990s produced one of the most complex and violent conflict sequences in post–Cold War Europe.

Although the wars of the Yugoslav dissolution are often treated as a single regional crisis, they unfolded in distinct phases, each characterized by different actors, military strategies, and geopolitical implications. The first two phases—the Slovenian Ten-Day War and the Croatian War of Independence—set the structural, military, and political conditions for the subsequent escalation of violence in Bosnia and Herzegovina.

The origins of these conflicts lie in the gradual erosion of Yugoslavia’s federal cohesion after the death of Josip Broz Tito in 1980. Economic decline, hyperinflation, rising unemployment, and regional disparities undermined the legitimacy of federal institutions. Simultaneously, nationalist political elites gained influence in several republics, promoting competing visions of sovereignty and territorial control. By 1990, multi-party elections across Yugoslavia produced governments with sharply divergent political agendas, making the continuation of the federation increasingly untenable.

The Yugoslav People’s Army (JNA), once regarded as a stabilizing force, became increasingly aligned with Serbian political interests. This shift weakened its legitimacy in other republics and contributed to the perception that the federal military apparatus was no longer neutral. As Slovenia and Croatia moved toward independence, the JNA attempted to preserve Yugoslavia’s territorial integrity, but its operational limitations and internal fragmentation quickly became evident.

The following sections examine the first two phases of the Yugoslav dissolution—the Slovenian and Croatian conflicts—through a security-political and military-scientific lens, highlighting their strategic dynamics, operational characteristics, and broader implications for regional stability.

2. Phase: The Slovenian and Croatian Conflicts (1991–1995)

2.1 The Ten-Day War in Slovenia (June–July 1991)

Slovenia’s declaration of independence on 25 June 1991 marked the beginning of armed confrontation between republican forces and the federal military. The JNA launched a limited operation aimed at securing border posts and reasserting federal authority. However, the Slovenian Territorial Defense Forces employed decentralized, flexible tactics, leveraging their familiarity with the terrain and strong local support.

The conflict lasted only ten days and resulted in relatively low casualties. The Brioni Agreement, brokered by the European Community, ended hostilities and paved the way for the JNA’s withdrawal. From a security-political perspective, the Slovenian conflict demonstrated the JNA’s inability to conduct rapid, decisive operations against motivated local forces. It also revealed the reluctance of the international community to intervene militarily at this early stage, relying instead on diplomatic pressure.

The Slovenian phase had two major strategic consequences. First, it exposed the JNA’s internal divisions, as many Slovenian and Croatian officers refused to participate in operations against their own republics. Second, it created a precedent for unilateral secession, encouraging Croatia and later Bosnia and Herzegovina to pursue independence despite the risk of armed conflict.

2.2 The Croatian War of Independence (1991–1995)

The conflict in Croatia was significantly more intense and prolonged. Croatia’s declaration of independence triggered armed resistance from the local Serb minority, supported by the JNA and Serbian paramilitary formations. The Serb-controlled regions, collectively known as the “Republic of Serbian Krajina,” sought to detach from Croatia and maintain ties with Belgrade.

Military Dynamics

The early phase of the war was marked by the JNA’s conventional superiority. Heavy artillery, armored units, and air support enabled Serbian forces to seize large territories. The siege of Vukovar in late 1991 became a symbol of the war’s brutality: the city was almost entirely destroyed after an 87-day siege, and mass atrocities were committed following its fall.

Croatia, initially lacking heavy weaponry and organizational cohesion, gradually built a more capable military structure. By 1993–1994, the Croatian Army had undergone significant modernization, improving command-and-control systems, logistics, and operational planning. International arms flows, covert training programs, and structural reforms contributed to Croatia’s growing military effectiveness.

Turning Points

The decisive moment came in 1995 with Operation Flash and Operation Storm, two large-scale Croatian offensives that recaptured most Serb-held territories. Operation Storm, conducted in August 1995, involved approximately 130,000 Croatian troops and resulted in the collapse of the Krajina entity. While militarily successful, the operation triggered the displacement of more than 200,000 Serbs, raising long-term humanitarian and political concerns.

Security-Political Assessment

The Croatian conflict highlighted several key features of the Yugoslav dissolution:

• the central role of ethnic territorial claims,
• the fragmentation of command structures within the JNA,
• the increasing involvement of paramilitary groups,
• and the limitations of UN peacekeeping missions (UNPROFOR), which lacked enforcement capabilities.

The war also demonstrated that the balance of power could shift rapidly when a previously disadvantaged actor successfully modernizes its military forces. Croatia’s transformation from a poorly equipped force in 1991 to a capable regional actor by 1995 reshaped the strategic landscape of Southeast Europe.

References (APA 7 Style)

Burg, S. L., & Shoup, P. S. (1999). The war in Bosnia-Herzegovina: Ethnic conflict and international intervention. M.E. Sharpe.

Cohen, L. J. (1993). Broken bonds: Yugoslavia’s disintegration and Balkan politics. Westview Press.

Gow, J. (2003). The Serbian project and its adversaries: A strategy of war and peace. Hurst & Company.

Holbrooke, R. (1998). To end a war. Random House.

Judah, T. (2000). The Serbs: History, myth and the destruction of Yugoslavia. Yale University Press.

Lampe, J. R. (2006). Balkans into Southeastern Europe: A century of war and transition. Palgrave Macmillan.

Mann, M. (2005). The dark side of democracy: Explaining ethnic cleansing. Cambridge University Press.

Ramet, S. P. (2006). The three Yugoslavias: State-building and legitimation, 1918–2005. Indiana University Press.

Silber, L., & Little, A. (1996). Yugoslavia: Death of a nation. Penguin Books.

Sudetic, C. (1998). Blood and vengeance: One family’s story of the war in Bosnia. Penguin Books.

United Nations. (1999). Report of the Secretary-General pursuant to General Assembly resolution 53/35: The fall of Srebrenica. United Nations.

Woodward, S. L. (1995). Balkan tragedy: Chaos and dissolution after the Cold War. Brookings Institution Press.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A The First Two Phases of the Yugoslav Dissolution: A Security-Political Analysis of the Slovenian and Croatian Conflicts (1991–1995) bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Le Conseil des ministres du mercredi 2 septembre 2026 a adopté une série de mesures spéciales destinées à renforcer l'inclusion des personnes handicapées. Elles concernent notamment l'éducation, la mobilité et l'autonomisation économique.

Le Gouvernement entend renforcer les dispositifs en faveur des personnes handicapées. De nouvelles mesures destinées à améliorer leurs conditions de vie et leur participation à la vie sociale ont été adoptées, mercredi 2 septembre 2026 en Conseil des ministres.

Ces décisions s'inscrivent dans la continuité des actions engagées sur la base de la loi n°2017-06 du 29 septembre 2017 portant protection et promotion des droits des personnes handicapées en République du Bénin et de ses décrets d'application.

5.000 élèves handicapés concernés

La première mesure porte sur l'accès à l'éducation. Le Gouvernement prévoit d'exonérer de frais de scolarité 5.000 élèves handicapés présentant un taux d'incapacité important.

La mesure concerne leur scolarisation dans les établissements publics de l'enseignement secondaire ordinaire, mais également les Centres de Promotion Sociale des Aveugles et les centres publics de scolarisation des enfants sourds.

Des aides à la mobilité pour environ 1.000 personnes par an

L'exécutif prévoit également de renforcer l'autonomie fonctionnelle des personnes handicapées démunies grâce à la mise à disposition d'aides techniques et d'appareillages adaptés.

Le dispositif comprendra notamment des fauteuils roulants, tricycles, cannes anglaises, cannes blanches et déambulateurs, ainsi que d'autres équipements destinés à faciliter la mobilité.

Selon la décision, cette mesure devrait permettre d'impacter environ 1.000 personnes handicapées parmi les plus démunies chaque année, avec pour objectif d'améliorer leur qualité de vie et leur participation à la vie sociale.

La dotation pour l'entrepreneuriat portée à 400 millions FCFA

Sur le volet économique, le Gouvernement a annoncé le renforcement du financement des initiatives entrepreneuriales portées par les personnes handicapées.

La dotation annuelle consacrée à ce mécanisme sera doublée, passant de 200 millions à 400 millions de FCFA. Cette augmentation doit permettre d'accompagner un plus grand nombre de bénéficiaires et de faciliter leur accès aux intrants, à la formation et aux technologies nécessaires au développement de leurs activités.

Ces nouveaux financements visent notamment à soutenir la création, le développement et la compétitivité des projets entrepreneuriaux susceptibles de contribuer à la production nationale.

Selon le compte rendu du conseil des ministres, les acquis enregistrés ces dernières années, notamment la distribution de milliers de cartes d'égalité des chances, l'accompagnement de centaines de personnes handicapées dans leurs initiatives entrepreneuriales et le recrutement de plus de 50 personnes handicapées dans le cadre du quota de 5 % et de la majoration de cinq ans d'âge lors de divers concours d'accès à l'emploi public.

La ministre de la Famille et des Affaires sociales est chargée, en lien avec les autres ministres concernés, de veiller à la mise en œuvre diligente de ces mesures. L'objectif est de consolider « l'égalité des chances, gage d'inclusion et d'amélioration des conditions de vie des personnes handicapées ».
M. M.

Dauer des Videos : 135'

Haftungsausschluss : Die Verdolmetschung der Debatten soll die Kommunikation erleichtern, sie stellt jedoch keine authentische Aufzeichnung der Debatten dar. Authentisch sind nur die Originalfassungen der Reden bzw. ihre überprüften schriftlichen Übersetzungen.
Quelle : © Europäische Union, 2026 - EP

Dauer des Videos : 75'

Haftungsausschluss : Die Verdolmetschung der Debatten soll die Kommunikation erleichtern, sie stellt jedoch keine authentische Aufzeichnung der Debatten dar. Authentisch sind nur die Originalfassungen der Reden bzw. ihre überprüften schriftlichen Übersetzungen.
Quelle : © Europäische Union, 2026 - EP

Dauer des Videos : 75'

Haftungsausschluss : Die Verdolmetschung der Debatten soll die Kommunikation erleichtern, sie stellt jedoch keine authentische Aufzeichnung der Debatten dar. Authentisch sind nur die Originalfassungen der Reden bzw. ihre überprüften schriftlichen Übersetzungen.
Quelle : © Europäische Union, 2026 - EP

From the Battle of Mohács to the Hungarian Revolution and Chernobyl, the year 2026 marks several major military-historical and security-policy anniversaries. These events are not merely subjects of remembrance. Their strategic lessons continue to influence contemporary debates on national resilience, military modernization, alliance politics, and international security.

Why Historical Anniversaries Matter

Historical anniversaries offer more than an opportunity to celebrate victories or commemorate tragedies. They provide a framework for understanding how past conflicts, strategic decisions, and political crises continue to influence the contemporary security environment.

In 2026, several major anniversaries draw attention to critical moments in military and political history. The 500th anniversary of the Battle of Mohács, the 110th anniversaries of key First World War battles, the 70th anniversary of the Hungarian Revolution of 1956, and the 40th anniversary of the Chernobyl disaster all demonstrate how historical events can shape geopolitical developments for decades, and sometimes centuries.

For scholars, policymakers, and security professionals alike, these anniversaries provide valuable opportunities to reassess lessons that remain relevant in an increasingly uncertain international environment.

The 500th Anniversary of the Battle of Mohács (1526-2026)

The Battle of Mohács, fought on 29 August 1526, remains one of the most significant turning points in Hungarian history. During the battle, the forces of King Louis II suffered a decisive defeat against the Ottoman army led by Sultan Suleiman the Magnificent. The consequences extended far beyond the battlefield, ultimately contributing to the fragmentation of the Kingdom of Hungary and reshaping the political order of Central Europe for centuries.

The strategic significance of Mohács lies in its demonstration of how military preparedness, political cohesion, and economic capacity interact during major security crises. Modern historians increasingly emphasize that the defeat was not simply the result of a single military engagement but rather the culmination of long-term structural weaknesses, geopolitical pressures, and resource limitations.

Today, Mohács serves as a powerful reminder that national resilience depends not only on military strength but also on effective governance, sustainable economic resources, and realistic strategic planning.

Further information:

Mohács 500: https://mohacs500.hu
Mohács 1526-2026 Research Group: https://www.mohacs.btk.mta.hu

The 250th Anniversary of the U.S. Declaration of Independence (1776-2026)

The United States celebrates its semiquincentennial in 2026, marking 250 years since the Declaration of Independence. Beyond its national significance, the document helped shape modern ideas of sovereignty, self-determination, and constitutional governance that continue to influence international politics and security.

As strategic competition increasingly focuses on governance models, democratic resilience, and political legitimacy, the anniversary invites reflection on the relationship between democratic institutions and national security.

Security Legacy
Democratic governance
National sovereignty
Constitutional rule
Political legitimacy
Strategic competition between governance models

The 110th Anniversary of the Battle of Jutland (1916-2026)

The Battle of Jutland was the largest naval battle of the First World War and remains one of the most studied maritime engagements in modern military history.

Fought between the British Royal Navy and the German High Seas Fleet in May 1916, the battle produced mixed tactical results. However, from a strategic perspective, Britain maintained its naval dominance and its ability to enforce a blockade against Germany.

Jutland highlighted several themes that remain central to contemporary maritime security:

The importance of sea control.
The growing role of intelligence and communications.
The relationship between industrial capacity and military power.
The significance of strategic outcomes over tactical victories.

As maritime competition intensifies in regions such as the Indo-Pacific, the lessons of Jutland continue to influence naval planning and force development.

The 110th Anniversary of the Somme Offensive (1916-2026)

The Somme Offensive stands as one of the most devastating campaigns of the First World War. The battle produced enormous casualties, becoming a symbol of industrialized warfare and the human cost of strategic attrition.

The campaign also marked a technological milestone through the first significant combat deployment of tanks. Although their initial battlefield impact was limited, tanks would transform land warfare during the twentieth century.

The Somme illustrates several enduring realities of military conflict:

Technological innovation alone does not guarantee victory.
Strategic objectives must align with available resources.
Human factors remain critical despite technological advancement.
Military adaptation often emerges through costly battlefield experience.

In today’s era of autonomous systems, artificial intelligence, and advanced military technologies, the historical lessons of the Somme remain surprisingly relevant.

Romania’s Entry into the First World War

In August 1916, Romania entered the First World War on the side of the Entente powers. While often overshadowed by larger campaigns, this decision significantly altered the strategic balance in Eastern Europe.

The event demonstrates how medium-sized states can influence regional security environments through alliance choices and geopolitical positioning. Such lessons remain particularly relevant today, as many states seek to navigate increasing competition among larger powers.

Romania’s decision reminds us that international security is shaped not only by great powers but also by the strategic calculations of regional actors.

The 90th Anniversary of the Spanish Civil War (1936-2026)

The Spanish Civil War is frequently described as a rehearsal for the Second World War.

Beginning in 1936, the conflict became a testing ground for military technologies, operational concepts, and ideological confrontation. Foreign powers provided support to opposing sides, turning Spain into a laboratory of modern warfare.

Several developments observed during the conflict would later characterize global warfare:

Strategic aerial bombardment.
Large-scale propaganda campaigns.
Foreign military intervention.
Ideological polarization.
Information warfare.

The conflict demonstrates how civil wars can evolve into broader geopolitical confrontations, a phenomenon still visible in several contemporary security crises.

The 75th Anniversary of NATO’s Integrated Cold War Era Expansion (1951-2026)

Although NATO was founded in 1949, 2026 marks roughly three quarters of a century since the alliance began developing the military structures that transformed it into the cornerstone of Western collective defense during the Cold War. NATO remains the world’s most significant military alliance and continues to adapt to challenges ranging from conventional warfare to cyber threats and space security.

Russia’s invasion of Ukraine has renewed attention to deterrence, force posture, and alliance cohesion, making Cold War lessons particularly relevant.

Security Legacy
Collective defense under Article 5
Military interoperability
Nuclear deterrence
Forward defense and resilience
Security cooperation among democratic states

The 70th Anniversary of the Hungarian Revolution of 1956

The Hungarian Revolution of 1956 remains one of the defining political and security events of the Cold War. Beginning on 23 October 1956, the uprising challenged Soviet dominance and briefly raised hopes for greater Hungarian independence before Soviet military intervention restored control.

From a security-policy perspective, the revolution exposed the realities of Cold War geopolitics. Western governments expressed support for the Hungarian people; however, no direct military intervention occurred. The Soviet Union ultimately maintained its control over Hungary through overwhelming force.

The strategic lessons of 1956 remain relevant in contemporary discussions about:

National sovereignty.
External security guarantees.
Great-power competition.
Resistance movements.
Political legitimacy.

The revolution also became an enduring symbol of the struggle for freedom and self-determination throughout Central and Eastern Europe.

Further information:

National Committee of Remembrance: https://neb.hu
1956 Institute Archive: https://www.rev.hu

The 40th Anniversary of the Chernobyl Disaster (1986-2026)

Although not a military event, the Chernobyl nuclear disaster represents one of the most significant security-related anniversaries of 2026.

The explosion at Reactor No. 4 on 26 April 1986 demonstrated that technological failures can create security consequences extending far beyond national borders. The disaster affected public health, environmental protection, economic stability, and political legitimacy for decades.

Chernobyl significantly influenced the development of:

Nuclear safety standards.
Emergency response planning.
Critical infrastructure protection.
International crisis communication.
Environmental security policies.

Today, when discussions about energy security and nuclear power are once again prominent, Chernobyl remains an important reminder that security extends well beyond traditional military concerns.

Further information:

International Atomic Energy Agency (IAEA): https://www.iaea.org
World Nuclear Association: https://world-nuclear.org

The 40th Anniversary of Operation El Dorado Canyon

In April 1986, the United States launched Operation El Dorado Canyon, conducting air strikes against Libya in response to state-sponsored terrorist activities.

The operation became an important case study in the use of military force against non-traditional security threats. It anticipated many of the debates that would later emerge regarding counterterrorism operations, deterrence, and the use of force beyond conventional interstate conflict.

The anniversary highlights how concepts of security have evolved to address increasingly complex threats, including terrorism, organized violence, and hybrid forms of conflict.

Lessons for the Twenty-First Century

While separated by centuries and vastly different geopolitical contexts, the anniversaries of 2026 reveal several common themes:

Strategic Adaptation Matters

States that fail to adapt to changing security environments often face severe consequences.

National Resilience Is Essential

Military power alone is insufficient. Political cohesion, economic strength, social stability, and institutional effectiveness remain fundamental components of security.

Technology Changes Warfare, Not Its Nature

From Ottoman artillery to First World War tanks and modern nuclear technology, innovation consistently transforms military operations. However, strategic decision-making and human judgment remain decisive factors.

Alliances Continue to Shape Outcomes

The experiences of Mohács, Romania in 1916, and Hungary in 1956 all demonstrate the importance and limitations of alliance systems.

Conclusion

The military-historical and security-policy anniversaries of 2026 offer far more than opportunities for remembrance. They provide valuable insights into the enduring dynamics of power, conflict, resilience, and adaptation.

Whether examining the strategic consequences of Mohács, the industrialized warfare of the Somme, the geopolitical realities revealed by the Hungarian Revolution, or the broader security implications of Chernobyl, one conclusion becomes clear: understanding history remains essential for understanding security.

As global competition intensifies and new challenges emerge, the lessons of these anniversaries remind us that while technologies and actors may change, the fundamental questions of strategy, power, and survival remain remarkably consistent.

 

 

A 2026 Anniversaries That Still Shape Global Security Today bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Bahnt sich in Deutschland das grosse politische Beben an? Kurz vor den Schicksalswahlen liegt die AfD vorne. Parteichefin Alice Weidel (47) nutzt das ZDF-«Sommerinterview» für eine Kampfansage: Deutschland soll raus aus dem Euro und aus Schengen.

In Zusammenarbeit mit blue Sport präsentiert Blick die Highlights der Partie YB – Vaduz (4:2).

Der international erfolgreiche Thomas Hirschhorn kehrt zu seinen geografischen Wurzeln zurück. Im Bündner Kunstmuseum Chur kam er vor 50 Jahren erstmals überhaupt mit Kunst in Berührung. Nun präsentiert das Haus bis zum 6. Dezember seinen neusten Werkkomplex «My Atlas».

Die EM in Birmingham endete für Siebenkämpferin Annik Kälin als Vierte in einer Enttäuschung. Mit ihrem sensationellen Hürdenauftritt sorgte sie aber für Furore – und jetzt darf sie sich in Zürich tatsächlich mit den Stars messen.

Kurz parkiert, hohe Strafe: Sarah Calenda (29) aus Würenlos AG zahlt 460 Franken für nur drei Minuten auf dem falschen Parkplatz – ein richterliches Verbot macht die sonntägliche Gipfeli-Besorgung zum teuren Ausflug. Sie hat mit Blick über den Parkplatz-Ärger geredet.

A 2023-as horvátországi katasztrófa óta elmaradt hagyományos szolnoki szentistvánnapi rendezvény újraindításával és a szokásos budapesti díszelgéssel készülnek a MH repülő erői augusztus 20-ra, melynek gyakorló napjaira is érdemes mindig vetni néhány pillantást.

A SOF konfiguráció kizárólagos vizuális attribútumai: fegyvertartók, a rakéták égésgázai miatt "megpatkolt" főfutó gondola/tartály. Legközelebb akár egy-egy üres blokk vagy gépágyúkonténer is felférhetne a köz örömére... 

A helikoptereknek ez a felső aspektusa viszonylag ritka látvány. Az elmített fegyvertartók és a sponsonok mellett az MX-15D szenzortorony és az egyodalas, réselt stabilizátor is kiböki az ember szemét, ahogy a zavarótöltet szóró kazetták is.

A bemutatózó 81-es súrolófényben.

A szolnoki gyakorlásokon a galambok (balkáni gerlék) jelenléte extra figyelmet igényelt a végrehajtóktól.

A talán legjellegzetesebb H145M show-elem vezetői interpretációban. 

A 101-es mókuska a rendezvény "kihelyezett vezetési pontja" előtt.

Az elmúlt időszakban többször - így a lőtér szomszédságában - élesben vizsgázott Bambi-képesség is bemutatkozik a nyilvánosságnak. Az eszközök tényleges képességeinek lehetőség szerinti bemutatását szolgáló mozzanatok tömegkommunikációs értelemben alighanem vetekszenek a szakmailag priorizált  "műrepülésekkel". Ilyen lehet egy csörlőzés vagy egy gyorsköteles akció is. 

Ugrás 1500-on a 145-ösből.

Madarak és emberek, illetve a "madárnak nézni" kifejezés eredete :-)

Ezért és csakis ezért.

A nyitókötelék Zlínjei, AS350-ese és száznegyvenötösei fordulnak a Tiszára, az Árnyékok néhány másodperc múlva vetülnek reá.

Ugrás Budapestre, ahol a gellért-hegyi perspektíva a bemutatózó helikopterek térbeli mozgásának lekövetését, a berepült tér dimenzióit teszi felfoghatóvá, arányosíthatóvá (pl. gép méretei vs. magasság) Érdemes kipróbálni időnként ezt is, a besoroló gépek pedig a hegy déli ormához jó közel repülnek el.

Nem pók mászik a szélvédőn, hanem dinamikus kiemelkedést követő átnyomásból jön lefelé a 225-ös.

Zord

2021. augusztus 19-én hajnalban egy különleges műveleti csoporttal, egy rohamlövész alegységgel, egészségügyi és titkosszolgálati szakemberekkel és tolmácsokkal a fedélzetén, a kecskeméti repülőbázisról útnak indult a honvédség két Airbus A319-es szállítógépe, hogy Kabulba berepülve végrehajtson egy olyan műveletet, amelyre korábban nem volt példa a Magyar Honvédség történetében.

A honvédségi A319-es mögött elmarad a kabuli nemzetközi repülőtér

[...] Bővebben!

Auf den meisten Alpen im Alpstein wird die Milch ins Tal hinuntergefahren. Maria und Meinrad Koch machen es umgekehrt und haben auf 1284 Metern eine eigene Käserei gebaut. Seither bleibt die Milch oben und wird noch am selben Tag zu Laiben.

Durch ihre Topweite in der Qualifikation vor zwei Tagen wurde Leonie Hügli plötzlich eine Sensationsmedaille im Speerwurf zugetraut. Am Sonntag dann die Enttäuschung im EM-Final: Rang zehn und Feierabend nach drei Runden.

Ein Unfall auf der Irchelstrasse in Teufen ZH endete für einen 18-jährigen Motorradfahrer mit mittelschweren Verletzungen. Nach der Kollision mit einem Personenwagen wurde er per Helikopter ins Spital gebracht.

Cristiano Ronaldo hängt wohl bald seine Fussballschuhe an den Nagel. Das deutet der Portugiese in einem Interview an.