Feed aggregator

Die SC Rapperswil-Jona Lakers können mit einem 6:3-Heimsieg über den HC Ambri-Piotta nach fünf Niederlagen in Serie endlich wieder gewinnen. Nun hofft Gian-Marco Wetter auf den Start einer Siegserie.

Es ist der perfekte Abend für den jungen SCB-Stürmer Joel Grossniklaus in Davos. Der SCB gewinnt nämlich mit 4:1 und er persönlich erzielt dabei sein erstes Tor in der National League. Nun hofft er, dass er den Teamkollegen keinen Kuchen bringen muss.

Der HC Davos verliert nur drei Tage nach dem Auswärtssieg gegen die ZSC Lions zu Hause gegen den SC Bern mit 1:4. Yannick Frehner kann sich die Achterbahnfahrt auch nicht wirklich erklären.

Zwischen dem HC Fribourg-Gottéron und dem EHC Biel-Bienne wollen lange keine Tore fallen. Im dritten Drittel regnet es dann regelrecht die Tore. Joël Vermin findet vor allem an der Verteilung keinen Gefallen.

In Zusammenarbeit mit Mysports präsentiert dir Blick die Highlights der HC Fribourg-Gottéron – EHC Biel-Bienne (6:3).

In Zusammenarbeit mit Mysports präsentiert dir Blick die Highlights der Partie SC Rapperswil-Jona Lakers – HC Ambri-Piotta (6:3).

In Zusammenarbeit mit Mysports präsentiert dir Blick die Highlights der Partie HC Ajoie – Genève-Servette HC (5:0).

Marc Marchon trifft bei einem Check Brendan Lemieux am Kopf. Die Schiedsrichter sehen den irregulären Check nicht und sprechen keine Strafe aus. Für Schiedsrichter-Experte Nadir Mandioni hätte es mindestens eine kleine Strafe geben müssen.

Plus de 70 participants et des représentations issues de plusieurs dizaines de pays sont attendus à la première édition du Festival international de cerfs-volants et […]

L’article INÉDIT en Algérie : Timimoun accueille son 1er Festival des montgolfières ce 28 octobre est apparu en premier sur .

DIGITAL 20H : Avez-vous tenté votre chance ?
Le tirage DIGITAL 20H N°293 a livré son verdict !
Vendredi 23 Octobre 2026

Avez-vous joué ?
Avez-vous misé sur vos numéros porte-bonheur ?

RÉSULTAT : 16• 72 • 36 • 61• 76

Félicitations aux heureux gagnants !

Pas encore gagné ? Gardez le sourire !
Rendez-vous au prochain tirage de 00H pour une nouvelle chance.

Jouez dans les centres de jeux ou en ligne : Tapez 590# ou lnbloto.bj
Jouez avec modération et responsabilité. Le jeu doit rester un plaisir.

A TOI DE JOUER #Akaxòa

#LNBSA #XòGbɔnAlɔkpaVo #JeuResponsable #LaChanceAvecModération

A háború szó hallatán elsőre olyan fogalmak juthatnak eszünkbe, mint a hadüzenet, a reguláris csapatok és a jól azonosítható hadszíntér. Ezek a hagyományos képzettársítások azonban már nem elegendőek a hibrid hadviselés jelentette fenyegetések megragadásához. Egy támadás kezdődhet dezinformációval, kiberműveletekkel, gazdasági nyomásgyakorlással vagy fedett akciókkal, miközben sem a támadó kiléte, sem az alkalmazott eszközök célja nem egyértelmű. A hibrid fenyegetések nem a háború fogalmát szüntetik meg, hanem inkább annak a politikai és stratégiai határát teszik bizonytalanná. Az elszenvedő fél súlyos károkat kénytelen elviselni, miközben nehéz megjelölnie azt a pillanatot, amikor a versengés már támadássá változott.

Clausewitz szerint a háború a politika folytatása más eszközökkel. A hibrid hadviselés nem cáfolja Clausewitz háború és politika kapcsolatáról megfogalmazott tételét, ugyanakkor új kérdéseket vet fel a politikai versengés és a fegyveres konfliktus közötti határ meghatározásával kapcsolatban (Clausewitz 2013). Frank G. Hoffman a hibrid hadviselést olyan konfliktusformaként határozza meg, amelyben az ellenfél a hagyományos katonai képességeket, az irreguláris harceljárásokat, a terrorizmust és a bűnözői tevékenységeket egyidejűleg, összehangoltan alkalmazza (Hoffman 2007). Resperger István meghatározása szerint a hibrid hadviselés a reguláris és irreguláris hadviselés „puha, közepes és kemény” módszereinek rugalmas alkalmazása. Célja az ellenséges állam és fegyveres erő működésképtelenné tétele, valamint az ellenfél saját akaratunknak való alárendelése, lehetőleg anélkül, hogy az erőszak szintje a konfliktus során elérné vagy meghaladná a nyílt háború szintjét (Resperger 2018). Mindkét meghatározás középpontjában tehát az eltérő hadviselési módok tudatos kombinációja áll.

A gyakorlatban ez több, egymásra épülő tevékenységet jelenthet. A dezinformáció nem feltétlenül egyetlen hamis állítás elfogadtatására törekszik, nem meggyőzni kíván, hanem sokszor elég, ha megrendíti a hiteles tájékoztatásba és az állami intézményekbe vetett bizalmat. A kiberműveletek akadályozhatják a közigazgatás, a pénzügyi rendszer vagy az alapvető szolgáltatások működését. Ehhez társulhat az energiafüggőség kihasználása, a kritikus infrastruktúra elleni szabotázs, illetve proxy- vagy fedett szereplők alkalmazása. Az elkövető sokszor épít a tagadhatóságra, hiszen, ha a felelősség nem bizonyítható gyorsan, a célország vagy a szövetségi rendszere nehezebben alakít ki egységes politikai választ.

Az orosz fellépés Ukrajnában 2014-ben jól mutatta a hibrid hadviselés működését. A Krímben február 27-én jelentek meg az azonosító nélküli, később oroszként azonosított fegyveresek, akik elfoglalták a regionális parlament és a kormányzat épületét. Az akciókat politikai előkészítés, dezinformáció, a helyi szereplők mozgósítása, valamint az ukrán közigazgatás és fegyveres erők megbénítása egészítette ki (Rácz 2014, 8–12). Az oroszok hibrid műveleteinek célja nem csupán az ellenfél fegyveres erőinek legyőzése, hanem a megtámadott állam egész működésének megbénítása, politikai mozgásterének korlátozása és – adott esetben – területének elszakítása. A módszer hatékonyságát növeli, hogy a támadó állam formális részvétele sokáig tagadható, reguláris hadereje pedig nyílt támadás nélkül is politikai nyomást gyakorolhat az ellenfélre (Rácz 2014, 16–17).

A legsúlyosabb dilemma a NATO számára abból adódik, hogy a hibrid műveletek összhatása stratégiai jelentőségű lehet, viszont az egyes cselekmények külön-külön nem feltétlenül minősülnek fegyveres támadásnak. Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke ráadásul nem automatikus mechanizmus: alkalmazása politikai döntést és egyetértést igényel. A NATO 2022-es Stratégiai Koncepciója már kimondja, hogy a szövetségesek elleni hibrid műveletek elérhetik a fegyveres támadás szintjét, és az Észak-atlanti Tanács az 5. cikk alkalmazásáról dönthet (NATO 2022, 27. pont). A feltételes megfogalmazás azonban megőrzi a rugalmasságot, nem határoz meg minden helyzetre alkalmazható küszöbértéket.

A védekezés további nehézsége, hogy a hibrid műveletek gyakran éppen a demokratikus államok nyitottságát használják ki. A szabad média, a politikai verseny és a társadalmi vita lehetőséget teremthet a befolyásolásra, ezeknek a korlátozása viszont pont a demokratikus értékeket veszélyeztetné. Az államnak ezért úgy kell fellépnie a beavatkozással szemben, hogy közben ne számolja fel a véleményszabadságot és ne minősítsen automatikusan minden kritikát ellenséges tevékenységnek. A hibrid fenyegetésekkel szembeni védekezés tehát nemcsak biztonsági, hanem jogállami és politikai probléma is.

Arra a kérdésre, hogy hol kezdődik a háború, ezért nem adható egyetlen, minden helyzetben alkalmazható válasz. A fogalom túl tág használata veszélyes, mert háborús cselekménynek minősíthet olyan nyomásgyakorlást is, amely az államközi versengés része lehet. A hibrid műveletek jelentőségét nem egy-egy elszigetelt incidens, hanem azok szándéka, összehangoltsága és politikai hatása alapján lehet megítélni. A sikeres védekezés célja így nem valamennyi ellenséges lépés megakadályozása, hanem annak biztosítása, hogy ezek ne tudják megbénítani az állami döntéshozatalt, megosztani a társadalmat vagy kikényszeríteni a támadó politikai akaratát.

 

 

 

Felhasznált irodalom

Clausewitz, Carl von: A háborúról. Budapest: Zrínyi Kiadó, 2013.

Hoffman, Frank G.: Conflict in the 21st Century: The Rise of Hybrid Wars. Potomac Institute for Policy Studies, 2007.

NATO 2022 Strategic Concept. NATO, 2022.

Rácz András: „Oroszország hibrid háborúja Ukrajnában.” KKI-tanulmányok, T-2014/1, 2014.

Resperger István: A válságkezelés és a hibrid hadviselés. Dialóg Campus, 2018.

A Dr. Gólya Richárd: A béke és a háború határán – A hibrid fenyegetések kihívásai bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Putyin külpolitikájának egyik fő célja Oroszország befolyásának megőrzése és kiterjesztése a posztszovjet térségben. Ukrajna és Georgia azért különösen fontos Oroszország számára, mert stratégiai helyzetük hatással van az orosz biztonságra, a Fekete-tenger ellenőrzésére, az energiaútvonalakra és Oroszország nagyhatalmi szerepére. Ezt Mahan tengeri hatalomelmélete és Mackinder Heartland-elmélete alapján is lehet vizsgálni. Alfred Thayer Mahan szerint egy állam nagyhatalmi helyzetét jelentősen meghatározza tengeri hatalma. Ez nemcsak erős haditengerészetet jelent, hanem kikötők, tengeri útvonalak és katonai támaszpontok ellenőrzését is. A tengeri kijáratok biztosítják a kereskedelmet, a csapatok mozgatását és a katonai erők távoli alkalmazását. Oroszország számára a Fekete-tenger különösen fontos, mivel innen lehet eljutni a Földközi-tenger felé. A hozzáférést azonban a Boszporusz és a Dardanellák korlátozza, amelyek Törökország ellenőrzése alatt állnak. Ezért Oroszország igyekszik minél erősebb pozíciót kialakítani a Fekete-tengeren.

A Krím félsziget stratégiai jelentősége rendkívüli. A félszigeten található Szevasztopol, az orosz fekete-tengeri flotta egyik legfontosabb kikötője. A Krím ellenőrzése lehetővé teszi Oroszország számára a Fekete-tenger jelentős részének megfigyelését, valamint rakéták, légvédelmi rendszerek és haditengerészeti erők telepítését.

Ukrajna fekete-tengeri partvidéke, különösen Odesa és Mikolajiv, szintén fontos. Ha Oroszország teljesen ellenőrizné ezt a térséget, Ukrajna elveszítené tengeri kijáratát, Oroszország pedig megerősítené fekete-tengeri pozícióját.

Georgia a Fekete-tenger keleti partján helyezkedik el. Kikötői, például Batumi és Poti, összekötik a tengert a Kaukázussal és a Kaszpi-tenger térségével. Georgia nyugati orientációja és NATO-kapcsolatai ezért aggasztják Oroszországot, mivel a nyugati államok nagyobb befolyást szerezhetnének a Kaukázusban. Georgia emellett fontos energia- és közlekedési útvonalak része, amelyek Oroszország megkerülésével kapcsolják össze a Kaszpi-térséget Európával.

Halford Mackinder szerint Eurázsia belső területe, a Heartland, a világ geopolitikai központja. A Heartlandhez elsősorban Oroszország, Kelet-Európa és Közép-Ázsia egy része tartozik. Mackinder úgy vélte, hogy aki ellenőrzése alatt tartja Kelet-Európát, az jelentős befolyást szerezhet a Heartland felett.

Ukrajna ebben a rendszerben kulcsfontosságú. Nagy területe, sík földrajza, mezőgazdasági és ipari kapacitásai, valamint fekete-tengeri kijárata miatt stratégiai értéket képvisel. Ukrajna nyugati orientációja azt jelenti, hogy az Európai Unió és a NATO politikai, gazdasági és katonai befolyása közelebb kerülhet Oroszországhoz. Oroszország számára Ukrajna elvesztése ezért nem csupán egy szomszédos állam elvesztését jelentené, hanem korábbi biztonsági övezetének gyengülését is. A Krím 2014-es annektálása, valamint a Donbaszban folytatott orosz beavatkozás ennek a befolyásért folytatott küzdelemnek a része volt. A 2022-es invázió célja többek között Ukrajna nyugati integrációjának megakadályozása volt.

Georgia a Heartland déli peremén található. A Kaukázus Oroszország, Törökország, Irán, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger találkozási területe. Ezért, aki befolyást gyakorol Georgiára, az jelentős szerepet szerezhet a kelet-európai, közép-ázsiai és közel-keleti kapcsolatokban.[1]

A 2008-as orosz–georgiai háború után Oroszország megerősítette jelenlétét Abháziában és Dél-Oszétiában. Ez gyengítette Georgia területi egységét és csökkentette NATO-csatlakozásának esélyét. A befagyasztott konfliktusok egyben lehetővé teszik Oroszország számára, hogy tartós nyomást gyakoroljon Georgiára. Putyin terjeszkedési politikájának fő céljai a stratégiai mélység fenntartása, a NATO keleti terjeszkedésének akadályozása, a Fekete-tenger ellenőrzése és Oroszország nagyhatalmi státuszának megőrzése. A konfliktusok belpolitikai szerepet is betöltenek, mivel a Kreml a Nyugattal szembeni fellépést az orosz nemzeti érdekek védelmeként mutatja be. A történelmi és civilizációs érvek szintén fontosak. Az orosz vezetés gyakran hangsúlyozza Oroszország és Ukrajna történelmi összetartozását, valamint az orosz nyelvű lakosság védelmét. Ezek az érvek azonban nem változtatják meg azt, hogy Ukrajna és Georgia szuverén államok, amelyek jogosultak saját külpolitikai irányuk meghatározására.

A terjeszkedés ugyanakkor Oroszország számára jelentős kockázatokkal is jár. A háborúk megerősítették a NATO együttműködését, gazdasági szankciókat eredményeztek, és Ukrajnában tovább erősítették a nyugati orientációt. Így ami rövid távon növelheti Oroszország ellenőrzését egyes területek felett, hosszú távon akár ronthatja is az ország biztonsági helyzetét. Mahan elmélete alapján Ukrajna és Georgia a Fekete-tenger, a kikötők és az energiaútvonalak miatt fontos Oroszország számára. A Krím és Szevasztopol biztosítja az orosz fekete-tengeri flotta stratégiai helyzetét, Georgia pedig a Fekete-tenger keleti partjának és a Kaukázusnak fontos csomópontja.

Mackinder Heartland-elmélete szerint Ukrajna Kelet-Európa és a Heartland nyugati kapuja, Georgia pedig a Heartland déli peremének része. Oroszország ezért igyekszik megakadályozni, hogy ezek az államok teljesen a Nyugat felé orientálódjanak.[2] Putyin terjeszkedése tehát nem pusztán területszerzésről szól. Célja a stratégiai mélység fenntartása, a NATO korlátozása, a Fekete-tenger ellenőrzése és Oroszország eurázsiai nagyhatalmi szerepének megőrzése. Mahan és Mackinder elméletei segítenek megérteni a térség jelentőségét, de az orosz politikát a történelmi, gazdasági és belpolitikai tényezők is alakítják.

 

Irodalomjegyzék

1. Clover, C. (2016) ‘The Unlikely Origins of Russia’s Manifest Destiny’, Foreign Policy, 27 July. Available at: https://foreignpolicy.com/2016/07/27/geopolitics-russia-mackinder-eurasia-heartland-dugin-ukraine-eurasianism-manifest-destiny-putin/ (Accessed: 25 September 2026).
2. Oskanian, V. (2014) ‘Conquering Russia and the “heartland”’, Al Jazeera, 14 July. Available at: https://www.aljazeera.com/opinions/2014/7/14/conquering-russia-and-the-heartland/ (Accessed: 25 September 2026).
3. Mackinder Heartland Theory: Complete Geopolitical Analysis for UPSC: https://geographyebooks.com/mackinder-heartland-theory/

A Novák Eszter: Putyin terjeszkedésének geopolitikai okai bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

La Direction Générale des Forêts (DGF) a programmé le reboisement de plus de 47 000 hectares pour la saison 2026-2027, dont 34 000 hectares s’inscrivent […]

L’article Restauration du couvert végétal : la DGF dévoile un programme massif de reboisement à travers le pays est apparu en premier sur .

Le ministère de la Formation et de l’Enseignement professionnels a annoncé, ce vendredi, l’élargissement de l’offre de formation dans le cadre du programme « San3a […]

L’article San3a 2 en Algérie : deux nouvelles spécialités par wilaya, voici ce qu’il faut savoir sur le programme est apparu en premier sur .

Autrefois cœur battant de l'industrie de la pêche du Labrador, Battle Harbour a trouvé un nouveau souffle en tant que lieu de villégiature insulaire où la vie moderne est pratiquement inexistante.

À Conakry, le Royaume-Uni a présenté les garanties financières accordées au Bénin pour la réalisation de la Cité ministérielle comme un exemple de sa capacité à soutenir des projets d'infrastructures en Afrique francophone. Cette initiative s'inscrit dans la stratégie britannique visant à développer ses échanges commerciaux et à renforcer sa présence économique en Afrique de l'Ouest.

Le Bénin désormais au cœur de la stratégie commerciale britannique sur le continent africain. À l'occasion de la cinquième édition du Forum de commerce et d'investissement Royaume-Uni–Afrique de l'Ouest et Afrique centrale francophone (Wcaf), récemment ouvert à Conakry, Londres a mis en avant son appui financier au projet de la Cité ministérielle de Cotonou.
Selon La Marina BJ, le dispositif repose sur des garanties de 82 millions de livres sterling, soit environ 53,7 milliards de francs CFA, accordées par UK Export Finance (UKEF), l'organisme britannique chargé de soutenir les exportations. Le projet concerné est celui de la Cité ministérielle de Cotonou, dont les travaux ont débuté en 2021 et qui accueille déjà plusieurs ministères.

Un instrument au service de la stratégie commerciale britannique
La présentation de ce projet au forum de Conakry ne correspond pas au lancement d'un nouveau chantier, mais à la valorisation d'un mécanisme de garantie financière négocié antérieurement. En mettant en avant cette réalisation, le Royaume-Uni cherche à démontrer sa capacité à accompagner des projets d'envergure dans la sous-région.
Un autre engagement financier a également été évoqué. Il porte sur 20 millions de livres sterling, soit environ 13,1 milliards de francs CFA, destinés à la construction d'un campus spécialisé dans les domaines de la défense et de la sécurité. Ce projet a été confié au groupe Acc UK Group Ltd. Ces engagements s'inscrivent dans la politique britannique de développement des relations commerciales avec les pays d'Afrique francophone.
À travers UKEF, Londres entend mobiliser ses instruments de financement et de garantie pour faciliter la conclusion de nouveaux contrats et soutenir les entreprises britanniques sur des marchés où d'autres partenaires européens disposent déjà d'une présence importante.

Le Bénin, une vitrine de la coopération économique
La mise en avant des projets béninois lors du forum de Conakry illustre la volonté du Royaume-Uni de s'appuyer sur des réalisations concrètes pour renforcer sa crédibilité auprès des gouvernements et des acteurs économiques de la région. Pour Londres, les garanties financières accordées au Bénin constituent ainsi un argument pour promouvoir son expertise en matière de financement des infrastructures et susciter de nouvelles opportunités d'affaires en Afrique francophone. Cette démarche associe soutien aux exportations, coopération économique et recherche de nouveaux marchés dans la sous-région.

8 November 1996
Graca Machel (left), former Minister of Education of Mozambique and the Secretary-General's appointed Expert on the Impact of Armed Conflict of Children, presents her report titled "The United Nations Report on the Impact of Armed Conflict of Children" to the Third Committee. Right is Secretary-General Boutros Boutros-Ghali. Credit: UN Photo/Evan Schneider

By Mikiko Otani
TOKYO, Japan, Oct 23 2026 (IPS)

WE THE PEOPLES OF THE UNITED NATIONS DETERMINED to save succeeding generations from the scourge of war, which twice in our lifetime has brought untold sorrow to mankind. The United Nations was established with this commitment.

Children, while constituting nearly a third of humanity, are disproportionately affected by war. Yet, children’s voices are rarely heard and children are largely absent from peace processes.

From Machel to Security Council Resolution 2427

Graça Machel, thirty years ago, in her groundbreaking report “Impact of Armed Conflict on Children” already told the United Nations: “clearly the most effective way to protect children is to prevent the outbreak of armed conflicts”; “All people need to feel that they have a fair share in decision-making,” emphasizing that young people should be seen as “active participants in creating solutions, not just as victims”.

The need for child participation was emphasized in the Paris Principles and Guidelines on Children Associated with Armed Forces or Armed Groups (2007). While the participation of children received less attention in the original Machel report, it was highlighted as an important issue in the 10-year strategic review (2009), having an entire chapter devoted to “Children as Peacemakers”. This recognition was followed by Security Council resolution 2427 (2018), which called on Member States and the UN system “to ensure that the views of children are taken into account … throughout the conflict cycle”, and to fully incorporate and prioritize “empowerment” of children in the post-conflict recovery, reconstruction and peacebuilding processes, taking into consideration the views of children.

Participation: a child’s right and a driver of peace

Participation is a right of the child under the most widely ratified Convention on the Rights of the Child (1989). Children must be heard and have their views given due weight in all matters that affect them, including in the conflict context. Children’s participation is critical for conflict prevention, their protection in the conflict, recovery, reintegration and reparation. Children can also play an important role in bringing divided, torn communities together, as catalysts for social cohesion and building peace.

The momentum has been building for a further call for participation of children. The Security Council heard the views of a former child soldier from Colombia (2018), a 15-year-old girl from Mali (2020), and an 18-year-old peacebuilding activist from Cameroon (2023). All three speakers called for the participation of children.

In this year of special importance for children affected by conflict, 30th anniversary of the creation of the children and armed conflict mandate by the UN General Assembly, the Human Rights Council strengthened the scope of the call for child participation in its resolution 61/21 devoted to the rights of the child affected by armed conflict. It invites States to ensure the meaningful participation of children affected by armed conflict in the design, implementation, follow-up and evaluation of policies and programmes throughout the conflict cycle, including conflict prevention, peace and post-conflict processes, including protection, justice, accountability, reparation and recovery.

This resolution is particularly significant. Twenty-four children aged 12-17 from 10 countries in conflict situations shared their views in a consultation with the European Union, one of the penholders, and many of their recommendations helped shape the resolution (Child Rights Connect, meeting report and Child Friendly Guide, 2026).

The children and armed conflict agenda, deeply embedded in the Convention on the Rights of the Child as a basis for the Machel report, established by the General Assembly, strengthened by the Security Council, is now complemented by the Human Rights Council from the child rights perspective. This is very much in line with the call of the UN Secretary-General’s Guidance Note (2023) for mainstreaming child rights throughout the whole UN system including the peace and security pillar.

Three recommendations for the next steps

First, UN mechanisms, States and civil society should support and strengthen partnership with children and young people to make meaningful participation of children a reality. Second, children should be included in the Conference commemorating the 20th anniversary of the Paris Principles to be convened by France with UNICEF in February 2027, highlighting the transformative role that children associated with armed forces and armed groups can play as rights holders and agents of change. Third, children’s participation should be supported in the global peacebuilding architecture and space, starting from the annual peacebuilding week in June 2027, the beginning year of the International Decade of Strengthening of Peace for Future Generations (2027-2036) proclaimed by the General Assembly resolution 80/269 (2026).

Dr. Mikiko Otani, widely recognized as an international human rights lawyer, is currently the President of Child Rights Connect, a Geneva-based global NGO network promoting child rights. She was the Chair of the United Nations Committee on the Rights of the Child (2021-2023) during her eight-year membership for two terms.

IPS UN Bureau

 

 

 

 

Le Bénin a été éliminé par la Croatie en quarts de finale de la Coupe du monde de football scolaire U-18, Chine 2026, jeudi 22 octobre. Après un match nul (2-2), les jeunes Béninois se sont inclinés 4-3 aux tirs au but.

Fin d'aventure pour les Guépards scolaires U-18. En Chine dans le cadre de la Coupe du monde de football scolaire, ils se sont inclinés devant la Croate lors de l'épreuve fatidique des tirs au but en quart de finale ce jeudi 22 octobre 2026.
Les Guépards scolaires avaient pourtant réalisé une belle phase de groupes, terminant premiers du groupe B avec sept points, grâce à des victoires face au Qatar (7-0) et à l'Inde (27-0), ainsi qu'un nul contre la Chine 2 (2-2).
En huitièmes de finale, les poulains de Séverin Danha avaient déjà dû passer par les tirs au but pour éliminer Taipei (3-2), après un match nul (2-2).
Malgré cette élimination aux portes du dernier carré, les jeunes Béninois auront marqué la compétition par leur combativité et leur parcours remarquable.

F. A. A.

L’Algérie a demandé à ses producteurs d’urée de cesser leurs exportations vers la France, selon l’agence Reuters. Cet engrais représente près d’un tiers des importations […]

L’article Urée : l’Algérie suspend ses exportations vers la France, qui réclame plus de pétrole et de gaz est apparu en premier sur .

À ceux qui estiment que les mathématiques apprises à l'école ne servent à rien dans la vie pratique, le ministre de la Décentralisation et de la Gouvernance locale, Janvier YAHOUEDEOU, apporte une réponse sans détour. À l'occasion de la 18ᵉ édition de la Conférence africaine sur la recherche en informatique et en mathématiques appliquées (CARI 2026), tenue à Cotonou le 22 octobre 2026, il s'est appuyé sur sa propre expérience en programmation informatique pour démontrer l'utilité des mathématiques dans les technologies modernes. Il a également appelé les chercheurs à mettre davantage leurs travaux au service du développement des territoires.

Les mathématiques enseignées au collège, au lycée et à l'université sont-elles réellement utiles dans la vie quotidienne ? Cette interrogation, qui revient régulièrement dans les discussions sur les réseaux sociaux, a trouvé un écho particulier lors de la 18ᵉ édition de la Conférence africaine sur la recherche en informatique et en mathématiques appliquées (CARI 2026).
Prenant la parole devant les chercheurs, enseignants, doctorants et étudiants réunis à cette occasion, le ministre Janvier YAHOUEDEOU a tenu à répondre aux jeunes diplômés qui remettent en question l'utilité des connaissances mathématiques acquises au cours de leur formation.
« Il m'arrive de lire, notamment sur les réseaux sociaux, des commentaires de jeunes diplômés qui s'interrogent sur l'utilité des mathématiques qu'ils ont étudiées au secondaire ou à l'université. Certains vont jusqu'à affirmer que ces connaissances ne servent à rien dans la vie pratique. Je voudrais leur dire qu'ils se trompent », a-t-il déclaré.

Janvier YAHOUEDEHOU à la CARI 2026

Une expérience personnelle pour illustrer l'utilité des mathématiques
Pour expliquer son point de vue, le ministre a partagé une expérience tirée de ses propres travaux en informatique. Il a raconté qu'il y a quelques années, dans le cadre de la rédaction de l'un de ses ouvrages techniques, il développait en langage C une application destinée à comparer des textes. Une question s'était alors posée : comment permettre à une machine d'analyser et de mesurer la ressemblance entre deux textes ou deux documents ?
Pour résoudre ce problème, il avait eu recours à une méthode mathématique appelée « similarité cosinus ».
Cette méthode consiste à représenter chaque texte sous la forme d'un vecteur numérique construit à partir des mots qui le composent, puis à calculer le cosinus de l'angle entre les deux vecteurs afin d'évaluer leur degré de similarité. Elle permet ainsi de mesurer la proximité lexicale entre deux textes et, dans certaines limites, de fournir des indications sur leur proximité sémantique.
À travers cet exemple, Janvier YAHOUEDEOU a voulu montrer que les notions mathématiques, parfois considérées comme abstraites, trouvent des applications concrètes dans les technologies modernes.
« Derrière les applications d'intelligence artificielle, aussi complexes soient-elles, se trouvent des modèles, des algorithmes et des outils mathématiques », a-t-il souligné.

Intelligence artificielle, GPS, médecine : les mathématiques au cœur des technologies modernes
Pour le ministre, les mathématiques sont au cœur des grandes avancées scientifiques et technologiques de notre époque. Il a notamment rappelé que l'intelligence artificielle repose sur l'algèbre linéaire, les probabilités, les statistiques, l'optimisation et le calcul différentiel.
La navigation GPS fait appel à des calculs géométriques, à des mesures de temps et à des modèles mathématiques. Les télécommunications, l'imagerie médicale et les prévisions météorologiques reposent également sur des équations, des probabilités et des algorithmes.
Ainsi, les théorèmes, les fonctions, les vecteurs, les intégrales doubles et triples ou les équations étudiés à l'école et à l'université constituent souvent les fondements de technologies qui transforment aujourd'hui notre quotidien.
Le ministre reconnaît toutefois que chacun n'aura pas nécessairement à utiliser toutes ces notions dans sa vie professionnelle. Mais cela ne signifie pas qu'elles sont inutiles.
Il a donc plaidé pour une meilleure compréhension de la valeur des mathématiques pour un enseignement qui établisse davantage de liens entre les connaissances théoriques et les problèmes concrets de la société.
« Car les mathématiques ne sont pas seulement une matière scolaire. Elles sont aussi un langage qui nous aide à comprendre le monde, à concevoir des solutions et à préparer l'avenir », a-t-il affirmé.

Mettre la science au service de la gouvernance locale
Au-delà de cette réflexion sur l'enseignement, Janvier YAHOUEDEOU a invité les chercheurs à s'intéresser davantage aux défis du développement territorial.
Il a rappelé que les communes sont confrontées à de nombreuses difficultés liées notamment à la planification du développement, à la mobilisation des ressources, à la gestion des infrastructures, à l'assainissement du cadre de vie, à l'amélioration des services publics et à la création d'opportunités économiques.
Pour relever ces défis, les méthodes traditionnelles de gestion ne suffisent plus, selon le ministre. Les collectivités territoriales ont besoin de données fiables, de systèmes d'information performants et d'outils modernes d'analyse pour mieux comprendre les réalités locales et éclairer les décisions publiques.
Il a établi, à cet effet, un parallèle entre son expérience de programmation et les possibilités offertes par les mathématiques appliquées au développement territorial.
« Et si les mathématiques peuvent aider une machine à comparer deux textes, elles peuvent tout autant nous aider à comparer les potentialités de deux territoires, à analyser leurs besoins, à optimiser l'affectation des ressources et à éclairer les décisions publiques », a-t-il expliqué.
Pour le ministre, l'informatique, les mathématiques appliquées et l'intelligence artificielle peuvent ainsi devenir de précieux instruments au service d'une gouvernance locale plus efficace.

Janvier YAHOUEDEHOU prononçant son discours à la CARI 2026

Un appel aux chercheurs et aux jeunes talents africains
« L'Afrique a besoin de chercheurs, d'ingénieurs et d'innovateurs capables de comprendre ses réalités et de proposer des solutions adaptées à ses besoins », a-t-il déclaré.
Il les a invités à porter leur regard vers les problèmes concrets des villes, des communes et des villages, convaincu que la valeur des connaissances scientifiques réside aussi dans leur capacité à améliorer les conditions de vie des populations.

Transformer les connaissances scientifiques en solutions concrètes
À travers cette intervention, le ministre de la Décentralisation et de la Gouvernance locale a défendu une vision de la recherche scientifique qui ne se limite pas à la production de connaissances, mais qui accorde une place essentielle à leur application.
Pour lui, le développement de l'Afrique dépend autant de sa capacité à produire des connaissances que de son aptitude à les transformer en réponses concrètes aux besoins des populations.
Il a ainsi souhaité que CARI 2026 constitue non seulement un espace d'échanges scientifiques, mais également le point de départ de nouvelles collaborations entre les chercheurs et les collectivités territoriales africaines. Son message tient en une conviction : « La véritable mesure du progrès scientifique réside aussi dans sa contribution au progrès humain. »

Janvier YAHOUEDEHOU saluant les personnalités présentes à la CARI 2026

Organisée avec la contribution de l'Université d'Abomey-Calavi, de l'Institut de Formation et de Recherche en Informatique (IFRI), de l'Institut de Mathématiques et des Sciences physiques (IMSP) et de leurs partenaires, cette 18ᵉ édition de CARI a offert l'occasion de rappeler le rôle que l'informatique et les mathématiques appliquées peuvent jouer dans la recherche de solutions aux défis du continent africain.